Többször írtam már, hogy nagy hőséget fogtunk ki, ráadásul itthonihoz képest kb. 20 fok differenciával érkeztünk meg. A szigetet 40 fok feletti hőségben látogattuk meg, a nap szó szerint perzselt, így ezt sem tudtuk olyan alapossággal bejárni, mint terveztük, de mutatok egy kis ízelítőt.
A sibeniki szigetvilág része a Murter sziget, ami Biograd és Sibenik közt található, területe 18 km2. A szigetet Tisno felől hídon lehet megközelíteni, azonban a hidat naponta kétszer felnyitják, ezzel tervezni érdemes, vagy a könnyebb átjutás vagy a látványosság része miatt. A sziget fő profilja a hajózás, pontosabban a kikötők biztosítása, a három településen nagyjából 1000 hajó számára alakítottak ki kikötőhelyeket. A szigeten több népszerű strandot is találni. A legnagyobb az ÉNY-i oldalon található homokos partú Slanica Murter határában.
Murter legnagyobb büszkesége, hogy a város tulajdona a Koronati Nemzeti Park. Mintegy 2000 tulajdonosa van a 220 km2 területű és 150 szigetet, sziklazátonyt magában foglaló Nemzeti Parknak, ami teljes egészében magántulajdonban van.
Mi a hídon áthaladva, egy rövid hűha, de szép megálló után Betina felé vettük az irányt. A reggelt strandolással kezdtük, kihasználva a még “hűvösebb” időjárást. Bettina strandja elég szegényes, lényegileg semmilyen szolgáltatás nincs a fizető parkoláson kívül. A fák még kicsik, így árnyék sincs, a part apró kavicsos, néhol köves, egy kis részen sekélyebb.
Ahogy a meleg egyre tikkasztóbbá vált, Betina fahajó múzeuma felé mentünk tovább. Az odavezető úton található a fahajókat javító műhely, ahová kicsit be lehetett nézni. A múzeum nagyobbik része szabadtéri, a környék nevezetesebb hajótípusait mutatja be, ez szabadon látogatható. Magát a múzeumot a leírások gyerekbarát helynek ismertették, de ez nem igaz. A kiállítás sem a gyerekeket célozza meg, de ennyire gyerekellenes fogadtatásban még sosem részesültünk. Többek között a belépő kifizetése után a hölgy felszólított, hogy a kicsit vegyem fel és nem tehetem le sehol, jeleztem, hogy egy majdnem kétéves önjáró gyerekről beszélünk, figyelni fogok rá nagyon. Szigorú vagyok a gyerekekkel ilyen helyeken, de ezt túlzásnak éreztem, legalább annyira, mint a Festetics-kastélyban a félcsatos hordozóból kenguruba akarták átkényszeríteni a kicsit, ott sem hagytam magam, de a rossz szájíz megmaradt. Aki múzeumba viszi a gyerekét, azt gondolom, hogy arra is megtanítja őket, ott hogy kell viselkedni, miket szabad és miket nem, felelősséget vállal értük és ha nem kompatibilis a gyerekekkel, akkor egyszerűen kisétál.
A gyerekrészleg annyiban merült ki, hogy van egy videójátékos kis aprócska zúg és ott kizárólag horvát nyelven van egy hajós stratégiai játék. Amit még gyerekbarátnak említett a hölgy, az az, hogy a fiókokat az egyik terembe ki lehet nyitni. Ennyi. Nem igényeljük a gyerekbarát kiszolgálást, de nem is szeretem, ha ezzel a jelzővel próbálnak félrevezetni.
Volt egy-két érdekesség, látványosak voltak a megoldások, ahogy a képeken is látható, de egyértelműen jóval idősebb korosztály a megcélzott közönség, inkább 10+ évesektől felfelé. A belépőjegy viszont nagyon igényes volt, az ára 7 év felett 30 Kn/fő volt. Bővebb info itt.
A javító műhely 
A szabadtéri múzeum 
A múzeum kívülről 
Betina főtere 
Murter városát csupán az autóból néztük meg, egy percre szálltunk ki a kikötőnél. Majd a Szent Rókus (sv. Roka) kápolnához kanyarodtunk oda. A kilátás itt is gyönyörű volt. Innen már csak a klíma mentette meg a gyerekeket…
A sziget csendes, barátságos, családi nyaralásokhoz vagy pihenéshez jó választás lehet. A magasabb pontjairól belátni a környező szigeteket, a híd miatt konnyen átjutni a szárazföldre. A belvárosibb részeken mindenképp olyan szállást válasszatok , aminek van parkolója, mert az utcán sok helyen nem lehet megállni.
2019. június
Nagycsaládos kalandok 